De még lesz!!!!!!!!!!!!
2010. október 24., vasárnap
2010. október 22., péntek
2010. október 17., vasárnap
Elvesztett mindent,amit szeretett...
Volt egy lány ki kereste a boldogságát.Nyughatatlan volt és szabad.Mindig szabadnak vallotta magát amire nagyon büszke is volt.Nagyon szerette édesanyjat aki egyedül nevelte őt.Egyszer egy szórakozóhelyen megismert egy fiút.Nem szeretett volna sohasem szerelmes lenni de még is ott volt a fiúval mert valami megfogta.A fiúnak gyönyörű szép kék szeme volt lógós nadrágja valamiféle márkás pólüja és érdekesen befűzött szintén márkás öve.Baseball sapka takarta barna kissé hosszú haját.A fiú megcsókolta a lányt.A lány ellökte magától és azt mondta:"Én szabad vagyok!" A fiú hasonló kinézetű barátaira nézett felnevetett és közbe ezt mondta:"Kislány senki nem mondta azt, hogy nem vagy az!Éld csak az életed mi eltöltöttünk egy szép estét ennél lehet akar szebb esténk is-kacsintott a lányra és folytatta-én is szabad vagyok és nem áll szándékomba ezen változtatni!" A lány kicsit csalódott volt, hogy a fiú ezt mondta,hisz arra várt,hogy a fiú kicsit udvaroljon neki.De a lány észre sem vette,hogy a szabadságát veszti el avval hogy mit sem törődve a laza sráccal együtt volt egész éjszaka.Arra gondolt,hogy jót bulizik vele és enniy,csókolóztak és még telefonszámot is váltottak.A lánynak kicsit hamarabb hazakellett mennie mert jött egy telefon hogy az annyira szeretett édesanyja kivel baratnők voltak meghalt...A lány megkérte a fiút hogy ha gondol rá hívja fel.Eltemették 5napra rá az édesanyjat akkor másra nem tudott gondolni de telt az idő és a lány észrevette, hogy a fiú nem telefonál.A lány a nagymamájához került és ott élt.Fél évre rá a lány bátorságot vett és felhívta a fiút.A fiú azt mondta h találkozzanak azon a szórakozóhelyen,ahol azelött összefutottak és egy nagyon szép estét töltöttek el.A lány úgy érzte fél év után újra boldog órákkal a buli elött elkezdett készülődni.A lány elment a barátnőjéhez és elindultak a buliba.A lánynak remegett a keze és érezte,hogy a fiú ott lesz és újra szép estének nézett elé.A lány bele se gondolt h már fél éve nem szabad mert rabul ejtette a fiú.Megerkeztek a lány berohant a WC-re és megigazította haját és a sminkjét.Megfogta barátnője kezét és elindultak a pult felé nem volt senki ismerős ott,de hirtelen megfordult valaki és ismerös szempár kacsintott rá.A fiú volt egy másik baratjával a fiú barátja elhívta a lány barátnőjét.A lány szépen mosolygott a fiú megfogta a lány kezét és így szólt nevetve:"Kislány szabad vagy még?" A lány elgondolkozott...Mélyen és belegondolt,hogy fél éve az anyukáját és a szabadságát egy napon vesztette el.
A lány reszketö hanggal így szólt:"Persze,hogy szabad!"Mosolygott és úgy gondolta,hogy a fiú nem tudhatja azt,hogy szereti.A fiú rámosolygott és azt mondta:"Hát én megmondom neked őszintén azért nem kerestelek mert elhagytam a kabátomat amiben a telefonszámod volt.Sajnálom."A lány elmosolyodott.A fiú kihívta őt és sétáétak egy nagyot a lány elmondta,hogy mi mindenbe változott meg az élete fél év alatt.Vége lett a bulinak a lányt hazakisérte a fiú és megkérdezte:"Kislány te szeretnél valamit tőlem vagy inkább maradsz szabad?" A lány tenyere izzadt lett hisz úgy érezte ha kell mindent felad a fiúért,de mi van ha a fiúnak nem kell ő?A lány bátor lett és azt mondta:"Félre teszem a szabadságom..." A fiú boldogan megcsókolta a lányt.A lány úgy érezte visszakapta a szabadságot és büszken gondolt arra,hogy az anyukája figyeli valahonnan őt és boldog.A lány és a fiú éveken át együtt voltak s közben felnőttek.A fiú egyik reggel arra ébred,hogy nem kell neki senki sem.Egy levéllel otthagyta a lányt.
"Ne haragudj kicsilány,de valami folytogat,valami olyan amire azt hiszem te szoktattál rá.
Folytogat és nem akarja,hogy itt maradjak.Ez azt hiszem a Szabadság.És a mai napig ezt nem éreztem.Azt sem éreztem a mai napig,hogy felőlem a szerelem kihült.Imádlak drágám
úgy mint még senkit sem, de érsd meg ez már nem ugyanaz.Megváltozott és elmult.
örökre szeretlek kicsim!"
A lány könnyekkel teli szemekkel elindult elindult keresni párját egyetlen szóért ami gyötörte lelkét:Miért?És érezte,tudta,hogy hol lesz elment a szórakozóhelyre.Ott találta valóban a fiút.Ott volt a barátnőjével.Átkarolták egymást.A lány elrohant a fiú látta és megállította meg sem szólalt de térdreborulva el kezdett sírni...A lány éles hangon megszólalt:"Miért?" A fiú erre azt mondta hogy megbolondult,és hogy ez már több hónapja így megy.A lány ellökte magától a fiút és elindult,elindult.Soha senki nem látta többé csak egyszer.Egyszer bekapcsolta a fiú a TV-t és látta,hogy a lány van benne.A lány aki Ausztráliába utazó repülőn megölte magát és egy levél volt a kezében.
Óhhh Istenem.Nem értem mit tettem ami engem ennyire tönkretett.Nem értem mivel érdemeltem ezt én meg.Mindenem elveszett semmim nincsen.Se édesanyám,se szabadságom,se az akit a világon a legjobban szerettem.Miért?
A fiú a lány sírjára borulva rájött hogy,tönkre tette a lányt és elvette magától is az életét mert nem akart abban a tudatban élni,hogy a lány miatta halt meg,és miatta szenvedett.
A lány reszketö hanggal így szólt:"Persze,hogy szabad!"Mosolygott és úgy gondolta,hogy a fiú nem tudhatja azt,hogy szereti.A fiú rámosolygott és azt mondta:"Hát én megmondom neked őszintén azért nem kerestelek mert elhagytam a kabátomat amiben a telefonszámod volt.Sajnálom."A lány elmosolyodott.A fiú kihívta őt és sétáétak egy nagyot a lány elmondta,hogy mi mindenbe változott meg az élete fél év alatt.Vége lett a bulinak a lányt hazakisérte a fiú és megkérdezte:"Kislány te szeretnél valamit tőlem vagy inkább maradsz szabad?" A lány tenyere izzadt lett hisz úgy érezte ha kell mindent felad a fiúért,de mi van ha a fiúnak nem kell ő?A lány bátor lett és azt mondta:"Félre teszem a szabadságom..." A fiú boldogan megcsókolta a lányt.A lány úgy érezte visszakapta a szabadságot és büszken gondolt arra,hogy az anyukája figyeli valahonnan őt és boldog.A lány és a fiú éveken át együtt voltak s közben felnőttek.A fiú egyik reggel arra ébred,hogy nem kell neki senki sem.Egy levéllel otthagyta a lányt.
"Ne haragudj kicsilány,de valami folytogat,valami olyan amire azt hiszem te szoktattál rá.
Folytogat és nem akarja,hogy itt maradjak.Ez azt hiszem a Szabadság.És a mai napig ezt nem éreztem.Azt sem éreztem a mai napig,hogy felőlem a szerelem kihült.Imádlak drágám
úgy mint még senkit sem, de érsd meg ez már nem ugyanaz.Megváltozott és elmult.
örökre szeretlek kicsim!"
A lány könnyekkel teli szemekkel elindult elindult keresni párját egyetlen szóért ami gyötörte lelkét:Miért?És érezte,tudta,hogy hol lesz elment a szórakozóhelyre.Ott találta valóban a fiút.Ott volt a barátnőjével.Átkarolták egymást.A lány elrohant a fiú látta és megállította meg sem szólalt de térdreborulva el kezdett sírni...A lány éles hangon megszólalt:"Miért?" A fiú erre azt mondta hogy megbolondult,és hogy ez már több hónapja így megy.A lány ellökte magától a fiút és elindult,elindult.Soha senki nem látta többé csak egyszer.Egyszer bekapcsolta a fiú a TV-t és látta,hogy a lány van benne.A lány aki Ausztráliába utazó repülőn megölte magát és egy levél volt a kezében.
Óhhh Istenem.Nem értem mit tettem ami engem ennyire tönkretett.Nem értem mivel érdemeltem ezt én meg.Mindenem elveszett semmim nincsen.Se édesanyám,se szabadságom,se az akit a világon a legjobban szerettem.Miért?
A fiú a lány sírjára borulva rájött hogy,tönkre tette a lányt és elvette magától is az életét mert nem akart abban a tudatban élni,hogy a lány miatta halt meg,és miatta szenvedett.
2010. október 8., péntek
2010. október 2., szombat
Hidd el nekem
Igaz Történet
Boldogan élt együtt egy fiú s egy lány,de mára minden megváltozott már.Két hete a fiú olyan,mintha kicsérelték volna.Nem törödik a lánnyal,minden fontosabb neki,a haverok,a hobby.A lány nagyon fél,fél hogy elveszti a szerelmét.Annyit küzdött érte,és eddig minden olyan volt mint a mesében,nem érti mi változott meg.Ezerszer bizonyittota hogy mindennél fontosabb neki, de ugy látszik hiába.Eddig biztosan érezte hogy szereti a fiú,de most kételyek vannak benne.A fiú legnagyobb félelme hogy megesik vele az,ami elötte,hogy belezúg a lányba és aztán becsapják,de tudja jol hogy a lány nem olyan.Ö mindennél jobban szereti a fiút,bármit megtenne érte,bárki bármit kérne.Neki ő jelenti az életet.Hiába minden a fiú nem változik,és a lány képtelen azt mondani:"Ennyi volt,vége!"Egyik este a lány meglátogatta a fiú szüleit,elmondott nekik mindent!A fiú édesanyja marasztalni akarta a lányt,de tudta mindhiába már.Átadta a lány a levelet neki,és megkérte adja oda a szerelmének.Majd útnak indult a távoli messzeségbe,csak ment elöre és nem nézett hátra soha.Szakadt az eső,könnyei patakokban folytak,de tudta ha eléri a célt,minden szenvedése véget ér.Közben a fiú hazatért,édesanyja zokogott.Megkérdezte töle:
"Édesanyám,miért sirsz?"
Az asszony nem válaszolt,csak átadta a levelet.....
A fiú akkor már tudta,a szíve legmélyén érezte......
Keze remegett,szíve összeszorult,majd kinyitotta a levelet,s olvasni kezdte:
"Drága Egyetlenem!
Tudnod kell hogy mindennél jobban szeretlek,
bármi is történjen velem,soha nem feledlek.
Kérlek ne haragudj azért mert az életet jelentetted nekem,
kérlek bocsásd meg nekem,hogy most elhagylak tégedet.
Probáltam takarni,azt ami fájt,
elviselni azt,hogy nem törödsz velem igazán.
Hiába mondtad hogy szeretsz,
már nem tudtam hinni neked,
nem tudtam elhinni egyetlen szavadat sem.
Tűrtem és vártam,
sok-sok éjszakán át könnyektöl ázva feküdtem párnámra.
Sokszor mondtam neked,
ez igy tovább nem mehet,
de te azt mondtad:"Kérlek értsd meg,ez fontos nekem!"
Mikor azt mondtad a hobbyd fontosabb mint én,
akkor törted darabokra a szívem.
Te nem tudtad mit éreztem akkor,
hogy mennyire fájt minden mondatod....
miközben olvasod a levelem,
én már messze járok töled,
valahol messze-távol,
ahol majd eléget a gyönyörű mámor.
Az életet jelentetted nekem,
de nem hittél nekem,
igy már talán megérted,
te voltál a legféltettebb kincsem.
Ne feledd soha:
Örökké szeretlek,
a halálon túl sem feledlek."
A fiú elejtette a levelet, s rohanni kezdett.A tóparti szakadéknál meglátta a lányt,de már késő volt,a lány a mélybe vetette magát.
A fiú üvöltött és térdre roskadt..........Csak most jött rá,mit vesztett el valójában.Tudta hogy mindent elrontott,hogy elvesztette a legfontosabb dolgot.Pár hónap elteltével,a fiú ellátogat a temetöbe,a lány sírja elött letérdel....A sirra csupán ennyi volt irva:
"Itt nyugszik Ő,
ki csupán annyit kért,
hogy fogd a két kezét,
s mutasd meg neki,hogy igazán szereted!"
A fiú azóta boldogtalan,egyedül járja az utat.Nem kell neki már senki,mert azt az egyet,nem adhatja soha vissza neki senki!!!
"Édesanyám,miért sirsz?"
Az asszony nem válaszolt,csak átadta a levelet.....
A fiú akkor már tudta,a szíve legmélyén érezte......
Keze remegett,szíve összeszorult,majd kinyitotta a levelet,s olvasni kezdte:
"Drága Egyetlenem!
Tudnod kell hogy mindennél jobban szeretlek,
bármi is történjen velem,soha nem feledlek.
Kérlek ne haragudj azért mert az életet jelentetted nekem,
kérlek bocsásd meg nekem,hogy most elhagylak tégedet.
Probáltam takarni,azt ami fájt,
elviselni azt,hogy nem törödsz velem igazán.
Hiába mondtad hogy szeretsz,
már nem tudtam hinni neked,
nem tudtam elhinni egyetlen szavadat sem.
Tűrtem és vártam,
sok-sok éjszakán át könnyektöl ázva feküdtem párnámra.
Sokszor mondtam neked,
ez igy tovább nem mehet,
de te azt mondtad:"Kérlek értsd meg,ez fontos nekem!"
Mikor azt mondtad a hobbyd fontosabb mint én,
akkor törted darabokra a szívem.
Te nem tudtad mit éreztem akkor,
hogy mennyire fájt minden mondatod....
miközben olvasod a levelem,
én már messze járok töled,
valahol messze-távol,
ahol majd eléget a gyönyörű mámor.
Az életet jelentetted nekem,
de nem hittél nekem,
igy már talán megérted,
te voltál a legféltettebb kincsem.
Ne feledd soha:
Örökké szeretlek,
a halálon túl sem feledlek."
A fiú elejtette a levelet, s rohanni kezdett.A tóparti szakadéknál meglátta a lányt,de már késő volt,a lány a mélybe vetette magát.
A fiú üvöltött és térdre roskadt..........Csak most jött rá,mit vesztett el valójában.Tudta hogy mindent elrontott,hogy elvesztette a legfontosabb dolgot.Pár hónap elteltével,a fiú ellátogat a temetöbe,a lány sírja elött letérdel....A sirra csupán ennyi volt irva:
"Itt nyugszik Ő,
ki csupán annyit kért,
hogy fogd a két kezét,
s mutasd meg neki,hogy igazán szereted!"
A fiú azóta boldogtalan,egyedül járja az utat.Nem kell neki már senki,mert azt az egyet,nem adhatja soha vissza neki senki!!!
Rém történetek
Villany
Két diáklány lakik egy lakásban. Egyik este az egyik csaj elmegy mert randija van. Eszébe jut, h a táskáját benn felejtette a szobában. Csendben belopózik, a villanyt se kapcsolja fel, mert a barátnője már alszik és nem akarja felébreszteni.
Minden remekül sikerül, másnap reggel megy haza, látja h ott a rendőrség. bemegy a szobába, és a barátnőjét holtan találja az ágyon, a falra pedig vérrel ez van fölírva: FOGADJUNK ÖRÜLSZ HOGY NEM KAPCSOLTÁL VILLANYT!
Péntek 13......éjfél......
A 14 éves Elizabeth éppen a szobájába indul...az esti horror film után!
Bár benne volt egy kisebb félelem mint ált. mindenkiben az ilyen horrofilmek után,de megértette magával,hogy ez csak egy film és ilyen nem létezik!
Tehát éppen kinyitotta az ajtót,belépett a küszöbön,és mintha egy árnyék,hirtelen elsuhant volna az ablakja elött,mivel az ablak nyitva volt és huzat volt jobbnak vélte ha becsukja:Amint becsukta az anyja merev sikitásátt hallotta!először azt hitte csak a képzelete játszik vele,de amikor meglátta az ablakján a vércseppeket felsikitott az álmából!szörnyű rémálom volt....alig tudott vissza aludni,de amikor már majdnem sikerült,hallotta apja vérbefagyasztó ordibálását s,az apja levágott feje berepült az ablakon(ami csukott volt)!!ekkor ismét felébredt az álmából,és elkezdett sírni!!elmondott egy imát és megpróbálta magát nyugtatni,hogy biztosan csak az aznap esti horror film hatása,s ezzel ismét álomba szernderült!ekkor megint szörnyű sikitás ami most a huga száját hagyta el s látta ahogy megöli egy véresszájú élő-halott kb. 50éves férfi,és a szemei tüzbe3n forogtak mintha csak azt akarná mondani a következő te leszel Elizabeth!!
A lány ismét sikitva ébredt fel! megint sírt-sírt és megesküdött,hogy soha többé nem fog horror filmet nézni!
Aztán hallott v.mi éles zajt,és megint látta azt az árnyékot elsuhanni az ablakánál ,de ott meg is állt az ablak eött!
Sikitva szaladt ki a szobájából,szölni a többieknek......
Apja ott feküdt a nappaliban,fej nélkül elvérezve,az anyja a küszöbön a gyomrában egy hatalmas kés,ütés és karmolás nyomok! s fálrenézve ekkor megpillantotta a hugár is aki szétmarcangolva apró darabokban feküdt a padlón!
A lány azt hitte ismét csak álmodja,de akkor feltekintett a plafonra és vérrel a következő feliratott olvasta: TE VAGY A KÖVETKEZŐ!!
Miután már akkármennyire csipkedte magát és pofozgatta,hogy ébredjen már fel,egy hörgő hangot hallott maga mögött! Nem mert megfordulni tudta mit fog látni............azota mindenki aki odaköltözik minden péntek 13.-án visszatér ez a szellem és.......történt ami történt
Két diáklány lakik egy lakásban. Egyik este az egyik csaj elmegy mert randija van. Eszébe jut, h a táskáját benn felejtette a szobában. Csendben belopózik, a villanyt se kapcsolja fel, mert a barátnője már alszik és nem akarja felébreszteni.
Minden remekül sikerül, másnap reggel megy haza, látja h ott a rendőrség. bemegy a szobába, és a barátnőjét holtan találja az ágyon, a falra pedig vérrel ez van fölírva: FOGADJUNK ÖRÜLSZ HOGY NEM KAPCSOLTÁL VILLANYT!
Péntek 13......éjfél......
A 14 éves Elizabeth éppen a szobájába indul...az esti horror film után!
Bár benne volt egy kisebb félelem mint ált. mindenkiben az ilyen horrofilmek után,de megértette magával,hogy ez csak egy film és ilyen nem létezik!
Tehát éppen kinyitotta az ajtót,belépett a küszöbön,és mintha egy árnyék,hirtelen elsuhant volna az ablakja elött,mivel az ablak nyitva volt és huzat volt jobbnak vélte ha becsukja:Amint becsukta az anyja merev sikitásátt hallotta!először azt hitte csak a képzelete játszik vele,de amikor meglátta az ablakján a vércseppeket felsikitott az álmából!szörnyű rémálom volt....alig tudott vissza aludni,de amikor már majdnem sikerült,hallotta apja vérbefagyasztó ordibálását s,az apja levágott feje berepült az ablakon(ami csukott volt)!!ekkor ismét felébredt az álmából,és elkezdett sírni!!elmondott egy imát és megpróbálta magát nyugtatni,hogy biztosan csak az aznap esti horror film hatása,s ezzel ismét álomba szernderült!ekkor megint szörnyű sikitás ami most a huga száját hagyta el s látta ahogy megöli egy véresszájú élő-halott kb. 50éves férfi,és a szemei tüzbe3n forogtak mintha csak azt akarná mondani a következő te leszel Elizabeth!!
A lány ismét sikitva ébredt fel! megint sírt-sírt és megesküdött,hogy soha többé nem fog horror filmet nézni!
Aztán hallott v.mi éles zajt,és megint látta azt az árnyékot elsuhanni az ablakánál ,de ott meg is állt az ablak eött!
Sikitva szaladt ki a szobájából,szölni a többieknek......
Apja ott feküdt a nappaliban,fej nélkül elvérezve,az anyja a küszöbön a gyomrában egy hatalmas kés,ütés és karmolás nyomok! s fálrenézve ekkor megpillantotta a hugár is aki szétmarcangolva apró darabokban feküdt a padlón!
A lány azt hitte ismét csak álmodja,de akkor feltekintett a plafonra és vérrel a következő feliratott olvasta: TE VAGY A KÖVETKEZŐ!!
Miután már akkármennyire csipkedte magát és pofozgatta,hogy ébredjen már fel,egy hörgő hangot hallott maga mögött! Nem mert megfordulni tudta mit fog látni............azota mindenki aki odaköltözik minden péntek 13.-án visszatér ez a szellem és.......történt ami történt
Viccek
Pistike kérdezi mamájától:
-anyu apunak miért olyan kevés a haja?
-azért mer sokat gondolkodik kisfiam.
-és neked miért van olyan sok hajad?
-Ed a reggelidet Pistike.
-anyu apunak miért olyan kevés a haja?
-azért mer sokat gondolkodik kisfiam.
-és neked miért van olyan sok hajad?
-Ed a reggelidet Pistike.
Móricka felcsönget Pistikéékhez:
-Csókolom, Pistike otthon van?
-Nincs.
-Tudom, mert nálunk van.
-Csókolom, Pistike otthon van?
-Nincs.
-Tudom, mert nálunk van.
Ez a kép XD
2010. október 1., péntek
A fájdalom fáj
A fájdalom fáj
,Együtt jártak ők sok-sok éve már,
A fiú és a lány, a két szerelmes pár.
Meleg nyár, vagy zord hideg tél,
Minden öröm csak kettőjüknek élt.
Fogták egymás kezét, szórakoztak sokat,
Súgták egymásnak a szerelmes szavakat.
Boldogok voltak, mint soha senki más,
Nem ismerték mi a bánat, mi a csalódás.
Egyik napon zavartan megszólalt a lány:
-Gyereket várok. Fiú lesz talán?!-
Szemében a boldogság könnye csillogott,
De a fiú megfordult és elfutott.
S aztán nem jött vissza soha többé már,
Nem találta őket a visszatérő nyár.
Elment a fiú némán és hidegen.
Ez volt hát az őszinte, lángoló szerelem?
S nemsokára valahol felsír egy kisgyermek.
A lánynak egy kék szemű kisfia született.
Teltek múltak a hónapok, s reménykedett abban,
Hátha egy szép napon az apa betoppan.
S nőtt a kisfiú, napról napra szebb lett,
S ki mondta az első szót, tán a legszebbet.
Bizonytalan léptekkel pici lábát rakta.
S gyönyörű hangon mondta, hogy ,,apa,,.
Egy szép nyári délután sétálni indultak.
És még egyszer a régi utakon haladtak.
Felidéződtek a szép emlékek, elmúlt boldog napok.
Felsóhajt a lány: ,, De kár, hogy egyedül vagyok!,,
Az utca végén egy fiatal pár halkan rájuk köszönt.
Gyermekére néz a lány sűrű könnyein át,
Magához öleli kisfiát, és ennyit szól: ,,Ott megy édesapád.,,
,Együtt jártak ők sok-sok éve már,
A fiú és a lány, a két szerelmes pár.
Meleg nyár, vagy zord hideg tél,
Minden öröm csak kettőjüknek élt.
Fogták egymás kezét, szórakoztak sokat,
Súgták egymásnak a szerelmes szavakat.
Boldogok voltak, mint soha senki más,
Nem ismerték mi a bánat, mi a csalódás.
Egyik napon zavartan megszólalt a lány:
-Gyereket várok. Fiú lesz talán?!-
Szemében a boldogság könnye csillogott,
De a fiú megfordult és elfutott.
S aztán nem jött vissza soha többé már,Nem találta őket a visszatérő nyár.
Elment a fiú némán és hidegen.
Ez volt hát az őszinte, lángoló szerelem?
S nemsokára valahol felsír egy kisgyermek.
A lánynak egy kék szemű kisfia született.
Teltek múltak a hónapok, s reménykedett abban,
Hátha egy szép napon az apa betoppan.
S nőtt a kisfiú, napról napra szebb lett,
S ki mondta az első szót, tán a legszebbet.
Bizonytalan léptekkel pici lábát rakta.
S gyönyörű hangon mondta, hogy ,,apa,,.
Egy szép nyári délután sétálni indultak.
És még egyszer a régi utakon haladtak.
Felidéződtek a szép emlékek, elmúlt boldog napok.
Felsóhajt a lány: ,, De kár, hogy egyedül vagyok!,,
Az utca végén egy fiatal pár halkan rájuk köszönt.
Gyermekére néz a lány sűrű könnyein át,
Magához öleli kisfiát, és ennyit szól: ,,Ott megy édesapád.,,
Egy fiú és egy lány
Harc a szerelemért
Volt egyszer egy fiú és egy lány, kik boldogok voltak nagyon,szerették egymást, kézen fogva sétáltak a napon.
Sokszor elképzelték mi lesz ha felnőnek,
soha nem válnak el, örökre együtt lesznek.
Szerelmük olyan volt, mint egy csodaszép mese,
mindenük megvolt ami csak kellett az életbe.
Történt egyszer, hogy a fiú kapott egy levelet,
harcolni hívták, el innen nagyon messze.
A fiú nem akarta itt hagyni az egész életét,
de elhatározta hogy harcolni fog a hazáért s szerelméért.
Mikor a lány ezt megtudta, sírt s zokogott,
féltette a fiút, nagyon szomorú volt.
Eljött a nap, mikor a fiúnak mennie kellett,
mindenkit itt kellett hagynia kit kedvelt s szeretett.
Elbúcsúzott tőlük, míg a lányhoz ért,
gyengéden átölte, s suttogva csókot kért.
Kint ültek a csillagok előtt előző este,
s választottak egyet, mely a legfényesebb.
Így szólt a fiú: Ha látod, hogy e csillag lehullik, tudd hogy én már nem létezem!
A lány megint csak sírt, könny csillogott gyönyörű szemeiben.
Mikor aztán a fiú a háborúba odaért,
harcolt, s ezt csak egyedül a szerelméért.
Mindig ott lebegett előtte a lány meseszép arca,
a gyönyörű szép szeme, s csillogó ajka.
Lement a nap, majd feljött a hold,
a fiú még mindig csak harcolt és harcolt.
Belenyilallt valami fájdalom, elsötétült minden,
érezte hogy vége most már, már fájdalmat sem érzett.
Látta magát ahogy fekszik a sötét ég alatt,
a lányra gondolt s közben mosolygott arca.
Lepergett előtte az egész élete,
mikor még boldog volt, mikor a lányt érintette.
Közben a lány otthon ült az ablakban,
s folyamatosan csak azt az egy csillagot bámulta.
Látta amint lehullik szikrázva,
érezte szívében az égető fájdalmat.
Tudta, hogy a fiú már nem létezik többé,
elővett egy kést, s karcolgatta a kezét.
Először csak karcolgatta, majd mélyen belevágta,
előtte is lepergett minden, az öröm s bánat.
Végül mindketten felértek az égbe,
s ott folytatták együtt a csodaszép életet.
Tán még most is ott vannak az égben,
s együtt élnek majd örökre a szerelemben.
Az egész hét
Hétfő: Szar de a legjobb hogy az osztálytársammal fel ugrottunk és hátra estünk és király volt és nem fájt de még el keztük szekálni az osztálytársam és mind a háman olyan jól éreztük magunk hogy nem hallottuk a csengőt és hátul voltunk és lent maradtunk még véletlenül az órából 20 percet
XXXXXXXDDDDDDD
Kedd:Szokásos ugyanaz a tanár ugyan azok az órák más szóval :UUUNNAALLMMAASSSSSS!!!!!!!!! de legalább usztunk és az osztálytársaimmal egymásra ugrottunk mint mindig :::)))))) és 4 óra után haza rohanhattam és le ülhettem tv-ni vagy gépezni de csak akkor :D ha persze nem volt ott a petra.
Szerda:Na erről van mit mondanom ez a nap volt a bal szerencse napom!!!!!!!! SZÖRNYYYŰŰŰ VOLT!! elöször be akadt a hajam és ilyen fura lett a második hogy a lábam le sérült a harmadik majd nem el tört a kezem de nem szerencsére de attól még be van kötve. :oaztán othon orra estem, nem tudtam fel öltözni és tovább nem is mondom !!!!!! XD
Csütörtök:Hát hogy is kezjem aha meg van a nagy betünél és a .... -nál meg a jellel :) de hát a péntek
Péntek: Sokkal rosszab mint a csütörtök najó nem sokkal ma mentünk haza ebéd után és ma volt a leg zűrösebb napom
de második szünetben le mentem én és néhány osztálytársam és el keztem kergetni egymást és nem én kaptam el őket hanem ők engem de rám ugrot az egyjikük és nagyon nehéz. ki tépte a hajam de én is az övét..... :D aztán le buktunk hogy le mentünk. XD.
XXXXXXXDDDDDDD
Kedd:Szokásos ugyanaz a tanár ugyan azok az órák más szóval :UUUNNAALLMMAASSSSSS!!!!!!!!! de legalább usztunk és az osztálytársaimmal egymásra ugrottunk mint mindig :::)))))) és 4 óra után haza rohanhattam és le ülhettem tv-ni vagy gépezni de csak akkor :D ha persze nem volt ott a petra.
Szerda:Na erről van mit mondanom ez a nap volt a bal szerencse napom!!!!!!!! SZÖRNYYYŰŰŰ VOLT!! elöször be akadt a hajam és ilyen fura lett a második hogy a lábam le sérült a harmadik majd nem el tört a kezem de nem szerencsére de attól még be van kötve. :oaztán othon orra estem, nem tudtam fel öltözni és tovább nem is mondom !!!!!! XD
Csütörtök:Hát hogy is kezjem aha meg van a nagy betünél és a .... -nál meg a jellel :) de hát a péntek
Péntek: Sokkal rosszab mint a csütörtök najó nem sokkal ma mentünk haza ebéd után és ma volt a leg zűrösebb napom
de második szünetben le mentem én és néhány osztálytársam és el keztem kergetni egymást és nem én kaptam el őket hanem ők engem de rám ugrot az egyjikük és nagyon nehéz. ki tépte a hajam de én is az övét..... :D aztán le buktunk hogy le mentünk. XD.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)